Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


32_1.jpg
Forrás: ITB

Az Ipar 4.0-ra való átállás még a termelő kkv-knál sem elsősorban technológiai kérdés – ez a tavaly óta folyó Ipar 4.0 Mintagyár program egyik nagy tanulsága.

Ha modern gyárat képzelünk magunk elé, akkor automata szállítórendszereket, a munkadarabokat emberi kéz érintése nélkül megmunkáló robotok garmadáját látjuk lelki szemeink előtt. Pedig ez csak a felszín – mindaz, ami idáig elvezet és ezt lehetővé teszi, már korántsem ennyire nyilvánvaló és látványos.

 

Nem élnek digitális életet

Mindezt figyelembe kellett vennie azoknak a szakembereknek is, akik kidolgozták és működtetik az Ipar 4.0 Mintagyár programot. (A programról bővebben lásd keretes írásunkat.) Mintegy 2500 hazai termelő kis- és középvállalkozás lehetne érintett, de a szervezők már az elején nem várt nehézségekbe ütköztek. Már a célközönség elérése sem volt egyszerű: a megszólítani kívánt vállalatvezetők többsége nem él digitális életet, nem az internetről gyűjti az információikat, így leginkább személyesen kellett megtalálni őket – idézi fel a kezdeteket Tordai Balázs, a projekt stratégiai vezetője.

Az érdeklődés felkeltése sem mindig egyszerű. „Az élelmiszeriparban tevékenykedem, mit tudnék tanulni egy elektronikai mintagyárban?” – hangzik el sokszor a tipikus kérdés. Mindez részben arra vezethető vissza, hogy a legtöbb hazai termelő kkv-k tulajdonosának csak az élet tanította meg a cégvezetés gyakorlatát. A technológiai ismeretek általában megvannak, hiszen tipikusan mérnökökből lettek cégvezetők, de menedzsmentismereteket szervezett keretek között soha nem tanultak. Emiatt lehet az, hogy a megcélzott kkv-k alig negyede rendelkezik legalább egy-két éves stratégiával vagy nincs tisztában annak jelentőségével, hogy miért fontos a megrendelő partnernek, hogy egymillió legyártott alkatrész közül csak egy legyen selejtes – magyarázta a fejlesztendőket Tordai Balázs.

 

Rendszerszinten gondolkodni

Látják mindezt a kkv-kkal találkozva a programban résztvevő mintagyárak képviselői is, ezért nem is csak a technológiák fontosságát hangsúlyozzák nekik. „A vállalkozásoknak meg kell érteniük, hogy a technológia még nem minden. Természetesen szükség van az informatikai infrastruktúrára, de a legfontosabb, hogy a vezetőség, a tulajdonosok újfajta szemléletmódot sajátítsanak el. Legyenek nyitottak az újdonságokra, tudjanak a hagyományoktól eltérően gondolkodni, ismerjék fel az új megoldások hasznát. Könnyen lehet, hogy egy több tízezer eurós minőségi problémát meg lehet oldani egy új szenzor beállításával és némi informatikai fejlesztéssel” – mondja Molnár István, Continental Automotive Hungary digitális gyár mérnökségvezetője.

Nem egyszerű gyárlátogatás

Az IFKA és az IVSZ szakmai támogatása mellett zajló Mintagyár program célja, hogy a fejlett ipari megoldásokat eredeti működési környezetében mutassa meg az érdeklődőknek. A programba bevont öt vállalat (Continental, Eltec, Festo, Macher, Roto) között egyaránt vannak folyamat- és diszkrét jellegű gyártást végző cégek.

Az ingyenes programba olyan termelő kkv jelentkezhet, amelynek valamelyik konvergenciarégióban van a központja vagy telephelye. A regisztráció során kitölt egy önfelmérő kérdőívet, amelyből megítélhető a vállalkozás érettsége, és nem csak technológiai szempontból. Ezután rövid időn belül felveszi vele a kapcsolatot egy mentor, és megbeszélik, hogy mely mintagyárakat kíván a kvv meglátogatni. A gyárlátogatás során az érdeklődők háromórás demonstrációt kapnak az őket érdeklő technológiák éles üzemű működéséről.

Két látogatást követően a kkv bekerülhet a program második szakaszába. Itt először egy kétnapos tréning keretein belül megismertetik őket a lean és a termelésmenedzsment legfontosabb alapelveivel, míg a további egynapos képzéseken menedzsmentismereteket (lényegre törő stratégia, projektmenedzsment, változáskezelés stb.) sajátíthatnak el.

Ezek után sor kerülhet újabb gyárlátogatásra, ahol már célozott esettanulmányok keretében a fejleszteni kívánt részterület (például a raktár- vagy gyártáslogisztika) legjobb gyakorlataival ismerkedhet meg a kisvállalkozás akár több munkatársa is. A folyamat végén – idáig még egyik résztvevő sem jutott el – a kkv és a mentor közösen kidolgoz egy egyszerűsített fejlesztési stratégiát majd az 50 legjobban teljesítő egy részletes megvalósíthatósági tanulmányt kap. Ennek birtokában már indulhat majd Ipar 4.0 fejlesztéseket támogató pályázatokon, így nagyobb eséllyel jut a tervei megvalósítását segítő forrásokhoz.

 

A szemléletváltást emelte ki Siszer Tamás, a Festo Didactic Délkelet-Európai regionális igazgatója is. Szerinte a fejlesztéseknél el kell tudni vonatkoztatni a puszta digitalizációtól, a számítógépektől, és a teljes ellátási láncban kell gondolkodni. Mint mondja, jól működő termelési rendszer nélkül nem lehet sikerre vinni az Ipar 4.0 technológiák bevezetését sem. A termelési rendszer pedig nem egy számítógépes alkalmazást jelent, hanem a teljes termelés rendszerszintű leírását: legyenek sztenderd folyamatok; tudják, milyen belső gyártási és logisztikai folyamatok tartoznak egy megrendeléshez és hogyan kell mindebben részt venniük a partnereknek, a beszállítóknak. Ha ez már látható, akkor minden egyes termék értékáramát végig lehet nézni és meg lehet találni benne a gyenge pontokat, amelyek fejlesztésével a teljes gyár hatékonysága nőni tud.

A rendszerszintű szemléletnek van még egy előnye, teszi hozzá Siszer Tamás. Nem áll fenn annak a veszélye, hogy az egy-egy fájó pontra irányuló fejlesztésekből szigetrendszerek, elkülönülő silók alakulnak ki, mert mindent összefüggéseiben vizsgáltak és javítottak. És a megoldás sem feltétlenül valamilyen digitális rendszer, hanem lehet akár egy lean szemléletű folyamatfejlesztés is.

 

Nincsenek titkok

A fentiek miatt a Festo nem is az első gyárlátogatást tartja a program leghasznosabb elemének, hanem a második szakaszban sorra kerülő workshopokat, mert itt nyílik lehetőség a szemléletformálásra. „Ilyenkor a termelésmenedzsmenttel ismertetjük meg a vállalatvezetőket. Érettségi szintjüktől függően el tudjuk magyarázni, hogy milyen szempontrendszer szerint érdemes átgondolni a termelést; hogyan lehet az adatszolgáltatás szempontjából közös nevezőre hozni egy modern gépsort és egy régebben működő berendezést, és így tovább” – sorolja a kkv-k számára jelentkező előnyöket Siszer Tamás.

Molnár István is azt tartja a legfontosabbnak, hogy mélyreható információkat adnak át. „Minden gazdasági és technológiai kérdésre válaszolunk, az előnyök mellett nem hallgatjuk el a nehézségeket, a hátrányokat sem. Mindenki kap tőlünk valami pluszt, amit haza tud vinni és a saját vállalkozásában is hasznosíthat” – mesél az eddigi tapasztalatokról. Nem fél attól sem, hogy kilesik a titkaikat, mert olyanok igazából nincsenek. „Az általunk használt technológiák bárki másnak is rendelkezésre állnak. Ami a nagy érték, az a tudás és a tapasztalat, azt pedig ennyi idő alatt nem lehet ellesni és lemásolni” – teszi hozzá.

 

A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy az Ipar 4.0 kapcsán nem feltétlenül a technológia kerül sokba, hanem a szükséges tudás megszerzése lesz a legnagyobb beruházás. A változások egyik fontos trendje, hogy minden korábbinál közelebb hozza egymáshoz az informatikát és a gyártást. Ma még gond, hogy az informatikus nem látja át mélységében az operációt, a gyártásban dolgozó mérnök pedig nem tudja, mire lenne képes az informatika, így közös nyelvet sem beszélnek. A jövőben olyan informatikai szakemberek kellenek, akik tudják, hogyan kell gyűjteni, tárolni és elemezni az adatokat, illetve a gyártáshoz (is) értő mérnökökre van szükség, akik meg tudják mondani, hogyan hasznosíthatók ezek az adatok.

 

Bevonva a beszállítókat is

Bár a program végére, vagyis a stratégia megalkotásáig még egyetlen kkv sem jutott el, a szervezők már a továbbfejlesztés lehetőségein gondolkodnak. Az elmúlt időszak egyik nagy eredményének tartja Tordai Balázs az Ipar 4.0 beszállítókat tartalmazó kataszter felállítását. Kiderült ugyanis a program során, hogy a kkv-k vezetői nem igazán ismerik a kínálati oldalt, legyen szó informatikáról, robotikáról, mesterséges intelligenciáról vagy éppen kommunikációs megoldásokról. Egy hónap alatt 130 cég jelentkezett a listába, ami egyelőre csak a programban részt vevő mentorok számára elérhető. A jövő egyik feladata ezért az lenne, hogy ez az adatbázis egyrészt mindenki számára elérhető legyen, másrészt pedig tovább bővüljön – akár más szektorok képviselőivel is. Tordai Balázs például hasznosnak ítélné meg, ha a pénzintézetek is felvennék ebbe a kkv-knak kínált termékeiket.

Hasznos lenne, ha további mintagyárak is részt vennének a programban. No nem azért, mert a jelenlegiek ne tudnák fogadni a jelentkezőket (sokkal többre is lenne kapacitásuk), hanem mert így újabb kkv-k érdeklődését lehetne felkelteni. Egy nagy élelmiszeripari vállalat tényleg izgalmasabb lehet a szintén ebben a szektorban tevékenykedő kkv-nak, mint egy elektronikai gyártó – utalt vissza a cikk elején említett kifogásra Tordai Balázs.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2053 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Loncsár Tibor

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4910 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: