Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


38_1.jpg
Forrás: ITB

A DIGI mobilos rajtjával már két hazai szolgáltató rendelkezik teljes körű távközlési portfólióval, és ha minden a tervek szerint alakul, hamarosan a Vodafone is belép a klubba. Nagy kérdés, hogy ilyen piaci körülmények között mihez kezd majd a Telenor cseh tulajdonosa, mivel úgy tűnik, hogy hosszabb távon az integrált szolgáltatók lehetnek a nyertesek.

Nincs havidíj, ingyenesek a hálózaton belüli hívások és SMS-ek, korlátlan mobiladatforgalom, nincs hűségidő – első ránézésre a „túl szép, hogy igaz legyen” kategóriába tartozó ajánlatnak tűnik, amivel a DIGI elindította magyarországi mobilszolgáltatását. A részletekben elmerülve persze kiderül, hogy azért nem lehet felhőtlen a minél olcsóbb mobilozásra vágyó hazai felhasználók öröme, ugyanis ezek a feltételek egyelőre csak a társaság meglévő ügyfelei számára érhetők el, illetve a percenkénti ötforintos hívásdíj is elgondolkodtató lehet. Igaz, hogy ennyiért itthon és az EU-ban vezetékes és mobilszámokat (legalábbis a legtöbb jelentős hálózathoz tartozót) egyaránt hívhatunk, ami a riválisok ajánlataival összehasonlítva azt jelenti, hogy nagyjából kétezer percnyi beszélgetésre van lehetőségük a DIGI-s ügyfeleknek havonta azért az összegért, amiért más szolgáltatónál nemcsak hálózaton belül, de azon kívül is korlátlanságot kapnak. Persze a telefonálási szokásoktól függ, hogy ennyi idő sok vagy kevés, de az elmúlt években sokan hozzászoktak a korlátlanság élményéhez mobilozás közben is, és számukra a napi egyórányi beszélgetés nem biztos, hogy elegendő lesz.

Indulhat az 5G-s verseny

Nyilvánosságra hozta június 17-én a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az 5G-s frekvenciapályázat dokumentációtervezetét. Az idén őszre ütemezett árverés során a 700 MHz-es, a 2100 MHz-es, a 2600 MHz-es és a 3600 MHz-es frekvenciasávokban értékesítenek frekvenciát, a tervezettel kapcsolatos észrevételeket, véleményeket július 8-ig várja az NMHH. A hatóság tájékoztatása szerint az árverésen bárki, aki megfelel a részvételi feltételeknek licitálhat, azaz ajánlatot tehet. A nyertesek tizenöt évre kapják meg a használati jogosultságot, ami egyszeri alkalommal további öt évre meghosszabbítható. A felkínált több mint 400 MHz-nyi frekvenciakészlet elemeit az NMHH – az uniós kötelezettség figyelembevételén túl – iparági konzultációkkal, a várható piaci érdeklődés alapján határozta meg. Tekintettel arra, hogy a 700 MHz-es frekvenciasávot jelenleg televíziós műsorszórásra használják, mobilcélú szolgáltatást ebben a frekvenciasávban csak a műsorszórás átalakítása után, 2020 szeptemberétől lehet nyújtani. Az árverési eljárás a dokumentációtervezetre érkező vélemények feldolgozása, azaz a tervezet véglegesítése után várhatóan júliusban indul, amelynek az eredménye a tervek szerint ősz végére születik meg.

 

Telefonokkal is próbálkoznak

Nem szabad ugyanakkor megfeledkezni arról, hogy a DIGI május 27-től elérhető ajánlata még csak az első lépése a vállalatnak a hazai mobilpiacon, és az új területen való megjelenés során egyelőre igencsak óvatosnak tűnik a cég. A bejelentésükből kiderült, hogy annak ellenére, hogy a kültéri lefedettség sok településen, valamint a fontosabb autópályákon és közutakon már elérhető, kezdetben csak azokon a településeken lesz kereskedelmileg is hozzáférhető a szolgáltatás, ahol a beltéri lefedettség is előrehaladott állapotban van. Az indulást követően néhány nappal újabb településeket kapcsoltak be a hálózatba, így a vállalat honlapján közzétett adatok alapján Budapesten és az összes megyeszékhelyen már lehet használni a mobilszolgáltatásukat. Érezhető az a törekvés is, hogy a frekventált turisztikai célpontokon is minél előbb elinduljanak, hiszen a Balaton mellett már több településen (a Velencei-tónál, a Tisza-tónál és Hajdúszoboszlón is) mobilozhatnak a DIGI-s ügyfelek. Érdekesség, hogy a társaság már a rajtnál úgy döntött, hogy a Samsung és a Huawei okosmobilok, illetve a Nokia hagyományos telefonok mellett sajátmárkás készülékekkel is piacra lép, amelyek inkább a belépőszintet képviselik az okostelefonoknál (egy van közöttük, ami már középkategóriás eszköznek számít).

Nem kapkodták el

Közel öt év telt el a DIGI első frekvenciájának megszerzése és a mobilszolgáltatás elindítása között. A társaság már 2014-ben megvásárolt 10 milliárd forintért az 1800 MHz-es tartományban egy párosított alapblokkot (2x5 MHz), amihez a rádióengedélyt október végén vették át. Az NMHH már ennek bejelentésekor arról írt, hogy a negyedik belépő megjelenése felpezsdítheti majd a mobilpiaci versenyt. Az új szolgáltatás elindulása ugyan elmaradt, azonban 2016-ban újabb jelét adta a vállalat, hogy nem mondtak le a mobilpiacról. Ekkor ugyanis a Vodafone mellett ők vettek részt a 3400-3800 MHz-es tartományban található frekvenciákra kiírt pályázaton, és június 7-én, az eredményhirdetéskor kiderült, hogy négy alapblokk – összesen 20 MHz – frekvenciahasználati jogosultságát nyerték el, amiért közel 248 millió forintot fizettek.

 

A tévénél már működött

A nagy kérdés természetesen az, hogy mire lesz elegendő a DIGI jelenlegi frekvenciakészlete, illetve erőforrásai a hazai mobilpiacon, ami az elmúlt évtizedekben meglehetősen statikussá vált, és bár a második és a harmadik számú szereplő közötti különbség az utóbbi években csökkent, az egész szegmenset felforgató hatásokról nem nagyon lehetett beszélni. Még a nagy technológiai váltások, a 3G, majd a 4G bevezetése sem bolygatta meg az erősorrendet érdemben, és ebben valószínűleg az 5G sem hoz majd változást. Az nem vitás, hogy a fogyasztóknak jó, ha nagyobb a verseny a piaci szereplők között, ami egyébként rá is férne a szektorra, hiszen a korlátlan telefonálási lehetőséget kínáló csomagok több mint tíz évvel ezelőtti megjelenése óta nem nagyon volt olyan innováció, ami komolyabb reakciókra ösztönözte volna a szolgáltatókat.

Az, hogy egy ennyire érett, stabil piacra kell belépnie érthető, hogy óvatosságra ösztönzi a DIGI-t, azonban ne feledkezzünk meg arról, hogy a társaságnak Magyarországon már van tapasztalata hasonló helyzettel. A cég 2006-ban indította el műholdas szolgáltatását nálunk, a romániai anyavállalat tapasztalataira és erőforrásaira alapozva, és egészen elképesztő hatást ért el. Mindössze négy hónap alatt közel 40 százalékos árzuhanás következett be a műholdas tévészolgáltatásoknál, köszönhetően annak, hogy a DIGI rendkívül agresszív árazási politikával kezdte meg a térhódítását, ráadásul az addig megszokottnál jóval több csatorna szerepelt az alapkínálatában. Azóta természetesen a kábeles szegmensben is megjelentek és az Invitel felvásárlásával további jelentős hálózatokra tettek szert, így már piacvezetőnek számít a társaság a tévés műsorterjesztők között.

 

Mindent egy kézből

Nyilvánvalóan túlzott merészség lenne azt állítani, hogy hasonló megtörténhet a mobilszolgáltatásoknál is, főleg annak fényében, hogy hasonlóan Magyarországhoz, Romániában is indul az 5G tender – várhatóan ősszel –, amin Teszári Zoltán, a DIGI mögött álló üzletember értelemszerűen részt akar majd venni ottani mobilos érdekeltségével. Nagy kérdés, hogy mennyi forrásuk marad majd az újabb frekvenciák megszerzésére, hiszen az Invitel megvásárlása 140 millió euróba került és a magyarországi hálózatfejlesztés is sok milliárd forintos tétel lehetett. Ilyen piaci környezetben és feltételek mellett korántsem biztos, hogy ezúttal is képes lesz ugyanazt az agresszív árazási stratégiát megvalósítani a cég, mint a műholdas tévézés esetében.

A mobilszolgáltatás elindításakor a már meglévő vezetékes vagy műholdas ügyfeleknek kínált kedvező feltételek azt mutatják, hogy a vállalat nagyon is épít jelenlegi előfizetői táborára, és érdekes lesz megfigyelni, hogy képesek-e olyan konstrukciót kialakítani, amelynek hatására a DIGI tévé- és internetszolgáltatását használók a mobilelőfizetésüket is átviszik hozzájuk. Persze az is kérdés, hogy mennyire jelent egyáltalán előnyt majd, hogy teljes körű szolgáltatásportfólióval bírnak a távközlési szegmensben. A Magyar Telekom már évek óta jelen van a piacon olyan ajánlattal, ami vezetékes tévét, internetet és mobielőfizetést is tartalmaz, és köszönhetően a múlt év egyik nagy bejelentésének, rövidesen a Vodafone is hasonló helyzetbe kerül majd. A társaság anyavállalata és a Liberty Global még tavaly tavasszal jelentették be, hogy egy 18,4 milliárd eurós tranzakció keretében az utóbbi társaság több európai érdekeltsége, köztük a UPC Magyarország is a Vodafone-hoz kerül. Az ügyletet természetesen vizsgálja az Európai Bizottság, és bár lapzártánkig nem érkezett meg a jóváhagyás, az érintett felek bíznak abban, hogy megkapják. A Vodafone és a UPC hazai érdekeltségeinek egyesülésével már a harmadik olyan távközlési szolgáltató jön létre itthon, amely mind vezetékes-, mind mobilhálózattal rendelkezik. Érdemes egyébként megemlíteni, hogy a Vodafone már mintegy 9000 kilométernyi saját vezetékes hálózatot épített ki nálunk, azonban ez főként a mobilszolgáltatást támogatja, illetve egyes üzleti ügyfelek kiszolgálását. A UPC jelentős kábelhálózatával sok százezer új, lakossági előfizetővel bővülhet a cég portfóliója.

 

Jöhet a cseh modell?

A DIGI elindulásával és a Vodafone–UPC fúzió lezárásával egyébként rendkívül érdekes helyzet alakul majd ki Magyarországon, hiszen egyetlen, csak mobilszolgáltatást nyújtó vállalkozás marad, a Telenor. A cseh PPF Group tavaly vette meg a norvég távközlési szolgáltató több régiós érdekeltségét, köztük a magyart is, összesen 2,8 milliárd euróért. A múlt év a Telenor Magyarországnál még a menedzsment átalakításával telt, de az elmúlt időszakban is jól látszik, hogy kommunikációs szempontból megtartották a fiatalos, trendi imázst, és igyekeznek minél jobban megszólítani a fiatal, újdonságok iránt érdeklődő felhasználókat. A PPF Group egyébként korántsem kezdő a távközlési szegmensben, korábbi szerzeményük a cseh O2, ami a legnagyobb integrált szolgáltató Csehországban, és a vezetékes és mobil lakossági és üzleti csomagok mellett informatikai szolgáltatásokat is kínálnak vállalkozások számára. Azt a mostani 5G-s frekvenciatender valószínűleg elég pontosan megmutatja majd, hogy mennyire gondolja komolyan a cseh befektetési cég a magyar távközlési szektorban történő szerepvállalását, ugyanakkor kérdéses, hogy mennyire lesz életképes a Telenor, ha maradnak csak a mobilszolgáltatásnál. Persze a helyzet egyáltalán nem egyszerű, hiszen komolyabb méretű, lakossági ügyfeleket kiszolgáló, magánkézben lévő vezetékes hálózat már nem nagyon van az országban – a Tarr Kft. vagy a PR-Telecom említhető talán, de ezek is jóval kisebbek, mint például a DIGI által megvett Invitel, nem is beszélve a UPC Magyarországról. A saját vezetékes hálózat kiépítése nagyon költséges lenne és a jelenlegi árak mellett egyáltalán nem biztos, hogy kifizetődne, ahogyan az infrastruktúra bérlése esetén is felvetődne ez a kérdés. Nem véletlen, hogy már a PPF-tranzakció bejelentését követően lehetett hallani olyan véleményeket, hogy a cseh cég csak egy átmeneti állomás a Telenor számára, mielőtt újra magyar kézbe kerül.


Az idei 5G-s árverésen megszerezhető frekvenciamennyiség

FrekvenciasávMennyiség
700 MHz 2×25 MHz
2100 MHz 2×15 MHz
2600 MHz 15 MHz
3600 MHz 310 MHz

Forrás: NMHH

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Kisgergely Kornél

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4960 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:EcoSim Kft.

A legkeresettebb cégek: