Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


06_07.jpg

Kifejezések, melyek vállalatmérettől és iparágtól függetlenül okoznak fejtörést a döntéshozóknak. Jól hangzó frázisok, melyek a gyakorlatban milliós pluszba tolják a mérleget. De merre vágtázik most a négy lovas az iparágak rengetegében, és milyen globális trendek sarjadnak patáik nyomán? Egyáltalán, van helye az embernek a digitalizáció nyergében?

Korunk egyik legizgalmasabb és egyben legtöbb kihívást rejtő dimenziója a digitalizáció. Az éremnek azonban jelen esetben is két oldala van: míg a technokraták a lehetőségek tárházaként aposztrofálják, addig a szkeptikusok agyában csak borzolja a kedélyeket. Egy valamit viszont mindkét tábor képviselőinek be kell látniuk: a világ az analóg mezsgyéről kétség kívül a digitalizált felé halad.

 

Buzzword-gyanús hype vagy dezinformált valóság?

Digitalizáció – már a csapból is ez a szó folyik, és olyannyira univerzálissá vált a használata, hogy minden, technológiával összeköthető mozzanatot felcímkézünk a kifejezéssel. Az igazság azonban az, hogy mint ahogy Stephen King Pennywise-a („Az”), úgy a digitalizáció is mindenkinek más alakban ölt formát. Így a jelenség definiálhatatlansága nem a nyelvi nemtörődömség számlájára írható.

Talán úgy lehetne leginkább megragadni a lényegét, mintha egy átmenet lenne, amelynek során „lemondunk az eddigi analóg életünkről, minden aspektusában. Nemcsak abból a szempontból, hogy egy dokumentumot vagy fényképet fizikai mivolta helyett elektronikusan tárolunk, hanem abból a szempontból is, hogy a gondolkodásmódot is átalakítjuk” – fogalmazott Keleti Arthur kibertitok jövőkutató.

Ez utóbbi pedig felvet egy csomó olyan kérdést, amelyre a társadalomnak nem biztos, hogy vannak kész válaszai, sőt! A nyomtatáshoz, a fényképhez az emberiségnek volt száz éve hozzászokni. A digitalizáció viszont jött, látott és győzött. Egyszóval nem volt időnk beleszocializálódni, és ezzel elérkeztünk a problémához. „Ezért van az, hogy mindenki mást ért a digitalizáció alatt, és hogy sokszor össze-vissza beszélnek az emberek ennek kapcsán. Egytől egyig máshogyan gondolják az ehhez való alkalmazkodást. Nincs meg a protokoll, nincs meg a tapasztalat” – mondja Keleti Arthur, aki a CD-vel állította párhuzamba a jelenséget. „Az első CD-gyártó cég azt ígérte, hogy vagy 50-100 évig jó lesz egy diszk. És még ha bizonyos fajták elméletben akár több száz évig is megőrzik az adatokat, ha most megfogunk egy 20-25 évvel ezelőtti CD-t, komoly esélyünk van rá, hogy nem fog működni. Hiába volt az az ígéret, hogy tartós lesz. Ugyanez a helyzet a digitalizációval is: majd kiderül, hogy működik-e; majd kiderül, hogy mi bizonyul tartósnak belőle.”

Derűlátó magyarok

Lényegesen derűlátóbbak a hazai vállalati döntéshozók régiós társaikhoz képest a saját szektorukban várható technológiai áttöréseket illetően – derül ki a Microsoft kelet-közép-európai üzleti szereplőkre fókuszáló kutatásából. A magyar céges vezetők 53 százaléka vár komoly előrelépést ezen a területen, míg a régiós átlag mindössze 35 százalék.

A térség cégeinél egyértelműen növekedési lehetőségként tekintenek a digitalizációra, a felmérés során megkérdezettek 83 százaléka jelezte ezt. A magyar vállalati vezetők még optimistábbak a témában, 87 százalékuk látja a bővülés lehetőségét a folyamatban. Az is kiderült a kutatásból, hogy a térségben nálunk tartanak leginkább attól, hogy lemaradnak a digitális transzformáció nyújtotta előnyökről, ha nem tudnak jól reagálni – a megkérdezett hazai céges vezetők 12 százaléka aggódik emiatt, míg a régiós átlag hét százalék volt.

Magyarországon a válaszadók 77 százaléka tartja meghatározónak az innovatív technológiákat, mint a fogyasztói kötelékek megszilárdításának optimális eszközét, miközben a régiós átlag 58 százalék.

Kalocsai Zoltán

 

A digitalizációs trouvaille

A szakember szerint erre az összezavarodottságra ül rá egyfajta kereskedelmi hype is, ami az eddigi analóg és papír létet kiszorítva a digitalizációs megoldásokat erőlteti – sokszor a praktikum vagy a logika határait átlépve –, nyilván gazdasági megfontolásból. Ez azonban elgondolkodtató, mert egy bizonyos fókuszú gazdasági innováció általában valami lecseréléséből, verziójavításából táplálja magát és nem feltétlenül a szükség vagy a fejlődés vágya hajtja. Az, hogy mely, a digitalizáció hozta fejlesztés képes majd valódi társadalmi hatást elérni és maradandó pozitív változást hozni az életünk minőségében vagy gondolkodásunk fejlesztésében, csak sok-sok év múlva fog kiderülni, pont úgy, mint a CD-k esetében.

„Viszont, ami nagy trouvaille, hogy ha már digitalizáltuk a dolgokat és bekerülünk egy ökoszisztémába, akkor mit tudunk kezdeni az adatokkal?” – tette fel a kérdést Keleti Arthur. A választ minden iparág máshogyan fogalmazza meg. Ez HR-fronton például kifejezetten jól megy. Az adatok kiaknázása, a mesterséges intelligencia (MI) támogatta, automatizált eszközök használata a toborzástól elkezdve a megtartáson át jeleskedett már.

 

When human meets technology

Amikor pedig a technológia és az ember kéz a kézben jár, ügyesen egyensúlyozva, az komoly versenyelőnyt jelent. Elég csak az MI támogatta toborzási folyamatokra gondolni, amellyel órák százait lehet értékteremtésre fordítani, hiszen ember helyett algoritmus pásztázza a CV-ket kulcsszavakat kutatva. De nem lehet szó nélkül elmenni az automatizált onboarding rendszerek mellett sem, amelyek leveszik a belépéssel járó legsúlyosabb terheket. Sőt, az automatizált megoldások már az új trendnek, a preonboardingnak is eleget tesznek, ennek köszönhetően megakadályozható, hogy az offer elfogadását követően, de még a tényleges belépés előtt valaki más elhalássza a munkavállalót. Mindez pedig csak a jéghegy csúcsa.

Nyilván a különböző méretű cégeknek különböző technikákkal kell reagálniuk a digitális kihívásokra és az ezzel párhuzamosan erősödő munkaerőhiányra. Ugyanakkor a fentiek nem földtől elrugaszkodott, Magyarországra optimalizálhatatlan megoldások, sőt! Vannak, akik használják bizonyos elemeit a leginkább high-tech HR-eszközöknek is. A siker receptje ugyanis itthon is fellelhető, és vannak olyan úttörők, akik megosztják a fortélyaikat, kkv-tól a multiig. Ők azok, akik tudják, hogy mit kell tenni a hatékony munkaerőpótlásért; akik ismerik a fiatal generáció munkahelyválasztási preferenciáit; akik olvasnak a munkavállalók fejében, ha a hazai mikrovállalkozásokról, startupokról, kkv-król, nagyvállalatokról és multikról van szó. Ők azok, akik elárulják a siker hozzávalóit.

Szűkösek a digitális készségek

A Gartner 2018 októberében készített tanulmánya szerint (melyben 3500 alkalmazottat kérdeztek meg világszerte) igencsak szűkében vagyunk a digitális készségeknek. Pedig a magas digitális készségekkel felfegyverzett alkalmazottak háromszor hatékonyabbak a digitális átalakítás folyamatában, mint a korlátozottabb képességekkel rendelkezők. Sajnos, a munkatársak csupán kilenc százaléka tartozik a magasan képzett kategóriába, míg a vezetőknek 16 százaléka mondhatja el ugyanezt.

A digitális készségek nemcsak a technológia iránti érdeklődést jelentik, hanem olyan viselkedést is feltételeznek, mint a kollaboráció, a rugalmasság és az iteratív munkavégzés. A technológia erős ismerete és a digitális vállalati stratégia megértése fontos, de nem elegendő.

Ugyancsak mítosz, hogy a vállalat digitális készségszintje növekszik a digitális bennszülöttek, a millenáris generáció alkalmazásával. A Gartner kutatása ugyanis nem mutatott ki összefüggést az életkor és a digitális készségek között. Ugyanakkor a magas digitális készségek a digitálisan intenzív munkahelyekben (például IT) vagy iparágakban (távközlés), illetve magasabb vezetői pozícióban nagyobb valószínűséggel lelhetők fel.

Vass Enikő

 

Ami a multinál robot, az a kisvállalkozásnál csőd?

Egyébként a digitalizációra és az ebből fakadó technológiai megoldásokra, azaz a mesterséges intelligencia, a robotika és az automatizáció által nyújtott lehetőségekre a magyar cégek mérettől függetlenül nyitottak. Főleg a robotokra.

„Ugyanazok a trendek hazánkban is, mint a világ más pontján: big data, adatelemzés, machine-to-machine, mesterséges intelligencia, robotok, machine learning, blockchain. Sok magyar vállalkozás vagy stabil múlttal rendelkező cég ebbe az irányba folytatja a fejlesztéseit” – mondta Bodnár Viktória, az IFUA Horváth & Partners ügyvezető partnere.

Éles határ húzódik azonban vállalkozás és vállalkozás között, de a mezsgye inkább anyagi természetű, mintsem gondolkodásbeli. Még ha nem is loholunk az élbolyban, érdeklődés és hajlandóság lenne a digitalizációra. Már csak azért is, mert elkerülni nem lehet, ha a versenyelőny megszerzése a cél. „A multik esetében vállalati szinten fogalmazódik meg a digitális transzformációra vonatkozó stratégia. Kkv szinten azt látom, hogy ha a tulajdonos technológiailag elkötelezett és anyagilag is be tud ruházni az új fejlesztésekbe, akkor megteszi. De azért iparág- és méretfüggő, ki mire költ. A kisebb vállalkozások csak akkor áldoznak erre, ha pályázati forrásból tudják finanszírozni. A startupoknak ez inkább piac, hiszen nem a saját működésükben alkalmazzák a fejlesztéseket, hanem ők hozzák létre azokat” – részletezte Bodnár Viktória.

Ami az iparágakat illeti, a digitális bajnokokat, azaz a digitálisan fejlett cégeket inkább a fintechek között, a pénzügyi szektorban, a gyógyszeriparban és egészségügyi technológiában, valamint az élelmiszeripar és agrárium területén kell keresni. De természetesen a gépgyártást sem szabad kihagyni a legek listájáról. „Az élelmiszeriparban gyakran előfordulnak járműbeszállító szimulátorok, termékoptimalizáló robotok, de a gyártók között is van olyan, ahol a teljes beruházásnál a legmodernebb technológiát telepítették. Főként persze a multik hazai leányvállalatai a legjobban felszereltek, azok ipar 4.0 pilotként megkapják a high-tech berendezéseket is” – említette Bodnár Viktória.

Az első lépés azonban mindenkinél ugyanaz: el kell dönteni, hogy kell-e a digitalizáció, innentől kezdve pedig cég mérethez mérten, jócskán van merre indulni.

 

Tech-nyalánkságok a mindennapokban

A digitális felkészültség kormányzati szinten is megjelenik, erre jó példa az e-közigazgatás és a zalaegerszegi tesztpálya is. Ez utóbbi egyedisége, hogy a hagyományos járműdinamikai tesztek mellett alkalmas lesz az önvezető járművek és a különböző vezetéstámogató asszisztens rendszerek tesztelésére is, számolt be róla az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A járműiparban komoly technológiai átalakulás zajlik, amelynek meghatározó ága az újfajta járműirányítási technológiák és a magas szinten automatizált megoldások terjedése. „Az önvezető járművek elterjedése nem egyik pillanatról a másikra valósul meg, hanem a járművek automatizáltsági fokának folyamatos emelkedésével és az egymással, illetve a környezettel való mind aktívabb kommunikáció, összekapcsoltság kialakulásával” – fogalmazott az ITM, kiegészítve azzal, hogy az önvezető vagy a magas szinten automatizált járművek térnyerése hozzájárul a balesetek csökkenéséhez, a társadalmi mobilitás kiszélesítéséhez, a közlekedési infrastruktúrák jobb kihasználásához.

Mindennek az alapja pedig a mesterséges intelligencia, amelyben rengeteg potenciál rejtőzik. A szkeptikusok az MI-t azonban ördögtől valónak tartják, mivel sok helyen kiváltja a hús-vér munkaerőt. Viszont azzal a ténnyel sokan elfelejtenek számolni, hogy a robotizáció minden eddigi tapasztalat szerint több új munkahelyet hoz létre, mint amennyit feleslegessé tesz; az egyszerűbb munkafolyamatok elvégzésével lehetővé teszi, hogy a tényleges értékteremtésen legyen a hangsúly. Sőt, bizonyos képességek és készségek eltanulására soha nem lesz képes a mesterséges intelligencia.

Élenjárók és lemaradók

A Dell és az Intel világszerte közel 4600 vállalkozást kérdezett meg, hogy felmérje, hol állnak a digitális transzformációban. Az eredményekből kiderült, hogy a többség (több mint 60 százalék) még csak most ismerkedik a digitalizáció jelentette kihívásokkal, illetve kezdte meg a tervezést az átállásra. A cégek kevesebb mint negyede tartozik azok közé, akik már jó úton haladnak a digitális transzformáció felé, és pusztán öt százalék azok aránya, akiknél a digitális működés „be lett égetve” a DNS-be.

Érdekes módon a felmérés szerint a feltörekvő országokban lelkesebbek a vállalatok, ott nagyobb arányban vannak azok a cégek, amelyek már nekiláttak a stratégia megvalósításának. A kutatás szerint a három éllovas ország India, Brazília és Thaiföld, a rangsor végén pedig Franciország, Dánia és Japán található.

Kitért a felmérés arra is, hogy milyen technológiákba kívánnak befektetni a cégek a közeljövőben. Első helyre a kiberbiztonság került, de jól szerepelt az IoT és a mesterséges intelligencia is. A ma divatos technológiák közül a blokklánc csak a kilencedik helyre futott be.

Schopp Attila

 

Kopizott céges fejlécbe rejtett trójai faló

A fentiekből tehát kirajzolódik, hogy a technológia által megreformált munkaerőpiacon lehet érvényesülni vállalatmérettől és iparágtól függetlenül, csak a rendelkezésre álló eszközöket kell jól felhasználni.

„Belátható, hogy a digitalizáció a kiberbiztonsági relevanciát masszívan emeli, és ez igaz cégmérettől függetlenül. Valószínűleg a nagyvállalatok behatóbban foglalkoznak ezzel, hiszen ott még nagyobb a támadási felület, ellenben a kkv-kal és a startupokkal” – mondta Zala Mihály, az EY Magyarország kiberbiztonsági tanácsadó üzletág igazgatója. Ennek köszönhető talán az is, hogy a kkv-k a digitális tápláléklánc alján helyezkednek el a startupokat követően.

„Két trend van a támadási módszereket illetően, amelyek ősrégiek, csak fejlettebb formában vannak jelen. Az egyik a social engineering, amikor a cég fejlécével és https-tanúsítvánnyal ellátott üzenetben megszerzik a felhasználónevet és a jelszót, a másik pedig az emberek figyelmetlensége, és nemtörődömsége” – tette hozzá a szakember.

A módszerek és a digitális tudatosság hiánya pedig csinos kis összegtől szabadítja meg az érintett céget. A Kaspersky két évvel ezelőtti kutatása például arról számolt be, hogy a támadások 70 százaléka a startupok és kkv-k ellen irányul, mert ott a leggyengébb a védelem. „Szintén érdekes marker, hogy a nagyok ellen indított támadások jelentős részét a beszállítókon és kisebb vállaltokon keresztül hajtják végre. Ez ellen a nagyobb cégek nehezen tudnak védekezni, monitorzorni kellene a beszállítókat, de ezt kevesen teszik meg” – fűzte hozzá Zala Mihály.

 

Ami mindenkire jellemző, hogy az optimalizáció élet-halál kérdése. Mindenki fél a lemaradástól, ezért sokkal nagyobb prioritás az, hogy egy termék vagy szolgáltatás le legyen fejlesztve, minthogy biztonságos is legyen. „A security másodlagos, azt elengedik, mert időigényes és költeni kell rá” – fogalmaz Zala Mihály.

Mi tehát a megoldás a kutyaszorítóban? Nem a vészfék behúzása és a digitalizációs folyamatok eretnekké nyilvánítása, hanem sokkal inkább a tudás elmélyítése, a digitális kozmopilitává válás. Meg kell ismerni a digitalizációt, mint komplex jelenséget, mind a gyártásoptimalizáláson, a bérköltségek csökkentésén és egyéb versenyoptimalizáló szerepén túl a biztonság és adatvédelem szempontjából is, ahhoz, hogy minden előnyét kihasználjuk, és behozhatatlan versenyelőnyre tegyünk szert.

Rovatok

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2051 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Grace Gerald

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4901 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Inviitech

A legkeresettebb cégek: