Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
06_82430258_xl_2015.jpg

Nem a Csillagok háborúja C-3PO-ja vagy a Terminátor Skynetje jelenti a mesterséges intelligenciát (MI). Az sem igaz, hogy csak óriáscégek engedhetik meg maguknak a használatát. Az MI már velünk van, használjuk magánszemélyként és vállalkozóként, de a jövőben még erőteljesebben fogja befolyásolni életünket és munkánkat – ezért is érdemes feltérképezi a jelent és a belátható jövőt.

Azt hiszi, kedves olvasó, hogy ön még nem találkozott a mesterséges intelligenciával? Hát téved! Szinte biztosan belefutott ilyen vagy olyan megjelenési formájában, legfeljebb nem tudott róla. Amikor a Youtube feldobja a következő videót, az Amazon ajánl egy bennünket feltehetően érdeklő könyvet, vagy amikor a Google egy kép alapján hasonló fotókat keres nekünk, akkor bizony a mesterséges intelligencia dolgozott a háttérben.

 

Előtérben a szabályozás

A technológia és a rá épülő megoldások egyre gyorsuló ütemben kezdik meghódítani a világot, azt azonban látni kell, hogy a hódítás nem egyformán gyors minden régióban. Általános vélemény, hogy a három nagy régió közül az USA és Kína némiképp elhúzott Európától. Az Artificial Intelligence Index 2018 felmérés szerint az MI-vel kapcsolatos szabadalmak számát tekintve az USA messze a világ előtt jár. Érdekes módon az alapkutatásokban mégis mintha Európa járna elöl: a kontinensen több tudományos publikáció jelenik meg a témában, mint a másik két régióban. (Lásd a grafikonokat.)

Jakab Roland, MI Koalíció; Ericsson
„Az eltérésnek megvannak a maga okai: az USA és Kína fejleszt, Európa szabályoz. Az előbbi két ország kisebb jelentőséget tulajdonít az MI etikai kérdéseinek, és csak mennek előre pragmatikusan, míg az EU minél előbb ki akarja jelölni az MI etikai kereteit” – mondja Jakab Roland, a Mesterséges Intelligencia Koalíció (MI Koalíció) elnöke. A bizottság áprilisban közzétette a szakértők által kidolgozott javaslatát. Eszerint csak olyan MI-megoldásokat lenne szabad fejleszteni, amely tisztességes (fair), nem okoz kárt, működése megmagyarázható és mindvégig emberi fennhatóság alatt működik. Hosszabb távon még előnyt is jelenthet az etikai kérdések időben történő boncolgatása, mondja Jakab Roland. Ezekkel a kérdésekkel előbb-utóbb mindenkinek szembe kell néznie, és az EU előnyt kovácsolhat abból, hogy már a kezdetektől ezekre az alapelvekre építve fejleszti a mesterséges intelligenciát.

Csak várakozni ne kelljen!

A pénztáraknál kígyózó sorok nemcsak a vásárlónak rossz, hanem a boltnak is, mert sokan inkább nem vesznek semmit, csak ne kelljen percekig várniuk. A Rossmann Magyarország az Ultinous videokamerákra épülő megoldását használja. A rendszer figyeli a bejövő és kimenő forgalmat, valamint a boltban töltött időt és az aktuálisan működő kasszák számát. Ezekből a predikciós algoritmusnak köszönhetően előre jelzi, hogy sorok fognak kialakulni és erről időben jelzést küld, hogy új kasszát kell nyitni. Így nem a már kialakult sorokat kell ledolgozni, hanem magának a soroknak a kialakulását lehet megakadályozni.

A rendszer bevezetését követően a boltokban megszűntek a hosszú sorok, miközben a kasszában töltött teljes idő nem nőtt, vagyis nem volt költségnövekedés.

 

Alapkutatástól a megoldásfejlesztésig

Vágujhelyi Ferenc, NHIT
A GDPR sem tesz igazán jót az MI európai fejlődésének – egészíti ki a fentieket Vágujhelyi Ferenc, a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) elnöke. „A mesterségi intelligencia kutatása egyre inkább adattudománnyá válik, így egyértelműen előnyt élvez az, akinek nagy mennyiségű, kutatható adat áll a rendelkezésére. Európában viszont nincs Amazon, Google vagy éppen Baidu és Alibaba, így nincs ezekhez fogható adatforrás sem. De ha mégis lennének, az amúgy szükséges és jó GDPR ortodox értelmezése szerint azokat nem lehet más célra felhasználni, mint amire begyűjtötték őket. Pedig az MI-ben épp az a lényeg, hogy nem tudom, mi rejtőzik az adatban, mert most akarom felfedezni a mintázatokat, szabályokat. Európa így komoly versenyhátrányba kerül, mert a Google vagy az Alibaba hamarosan jobban ismeri majd az európai társadalmat, mint az itteni kormányok, amelyek így nehezebben tudják lemodellezni egy-egy döntésük társadalmi hatását” – foglalja össze a probléma lényegét.

 

Mindez persze nem jelenti azt, hogy Magyarországon ne lenne érdemes az MI-vel foglalkozni, akár az alapkutatások, akár a fejlesztések terén. Mivel azonban a lehetőségek végesek, érdemes lehet a magyar gazdaság realitásai alapján súlypontokat meghatározni. Alkalmazkodni kell a hazai iparban meghatározó szerepet betöltő ágazatok – például az autógyártás – igényeihez, mint ahogy például az önvezető autókhoz szoftvereket fejlesztő AImotive is tette, vázol egy lehetséges útvonalat Jakab Roland. Hasonló súlypontot jelenthetnek a hálózatokhoz kapcsolódó fejlesztések is.

Farkas Péter, 4iG
Az MI ráadásul nagyon széles spektrumot ölel fel. Beleférnek az elméleti környezetet megteremtő alapkutatások (például új algoritmusok kidolgozása), az arra épülő alkalmazott kutatások, majd a fejlesztések. Jó lehetőségei vannak azoknak az informatikai vállalkozásoknak is, amelyek egy-egy iparági vertikumhoz értenek jobban, és nem magához az MI elméleti alapjaihoz – mondja Farkas Péter, a 4iG Nyrt. műszaki vezérigazgató-helyettese. A piacon ugyanis számtalan MI „építőkocka” érhető el, akár szolgáltatásként, akár termékként, és ezekből viszonylag egyszerűen lehet olyan kész megoldásokat készíteni, amelyek már konkrét felhasználói igényeket elégítenek ki.

 

Kicsik előtt is nyitva a pálya

Ilyen igények pedig egyre nagyobb számban jelentkeznek, ahogy mind több vállalat ismeri fel, milyen lehetőségeket tartogat számára a mesterséges intelligencia. Természetesen lehet találkozni olyan véleményekkel is, amelyek szerint az MI csak a legnagyobb, legfejlettebb vállalatoknak való. Nem egy cégvezető még mindig úgy véli, hogy az ő vállalkozása túl kicsi az MI-hez, és mivel nem érti igazán, miről szól az MI, egy kicsit tart is tőle. Ez azonban téves, idejétmúlt gondolkodás lehet, figyelmeztet Farkas Péter.

 

A kisebb cégek is kiválóan ki tudják használni a mesterséges intelligencia lehetőségeit, és még nagy befektetésre sincs szükségük. Számtalan olyan adatelemzési, döntéstámogatási és egyéb hasonló szolgáltatás érhető el a felhőből, amelyek mögött MI áll, és ezek gyakorlatilag minden vállalkozás számára megfizethetőek. „Amikor hiány van jól képzett munkaerőből, meg kell ragadni a lehetőségeket az automatizálásra, például úgy, hogy mesterséges intelligenciát használunk az ismétlődő vagy rutinszerű feladatok elvégzésére. Az írott szöveget, de akár a beszédhangot is felismerni képes MI-alapú chatbotok, contact centerek könnyen elérhetőek a piacon, egyre szélesebb körben használják őket, de ennél jóval sokrétűbb a napjainkban alkalmazható megoldások köre, amelyekkel már hazánkban is dolgozhatunk” – mondja Farkas Péter.

A szakember szerint lassan eljön az idő, amikor egy-egy gyárat már nem az olcsó munkaerő miatt telepítenek egy országba vagy régióba. Sokkal fontosabb lesz, hogy mennyire magas szintű a mesterséges intelligenciával, a gépi tanulással és a többi digitális szolgáltatással kapcsolatos tudás a munkavállalók körében. „A fejlett MI nagyobb költségmegtakarítást tesz lehetővé, mint az olcsó munkaerő” – teszi hozzá.

Régi emlékek megmentése

A Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) az MTVA részeként a régi fotók és filmfelvételek digitalizálásáért felel. A tartalmak elemzése, azonosítása és kategorizálása azonban élőmunka, ezért időigényes feladat. A Microsoft által szállított megoldás segítségével a rendszert megtanították felismerni és azonosítani az egyes személyeket és helyeket (város, erdő) jellemző tartalmi elemeket. A rendszer a képek tartalmának 90 százalékát azonnal felismeri, az üzemeltető számára pedig 80 százalékos időmegtakarítást hozott.

 

Mozdul az államigazgatás is

Hajzer Károly, BM
Az államigazgatáson belül is egyre nagyobb figyelem irányul a mesterséges intelligenciára. A kormányzati informatikáért felelős Belügyminisztérium a Belügyi Tudományos Tanács keretében megalakította a Mesterséges Intelligencia munkacsoportot, amelynek szakmai vezetője Hajzer Károly informatikai helyettes államtitkár, tudományos vezetője pedig Charaf Hassan, a BME tanszékvezetője, egyetemi tanára. A munkacsoport főbb kutatásai az MI által generált biztonsági kihívások kezelésére és fejlesztésére irányulnak. Ezek közül az állampolgárok a közlekedési és a közigazgatási eljárások kapcsán találkozhatnak a közeljövőben a kutatási eredményekkel – tájékoztatta lapunkat a BM.

Charaf Hassan, BME
A bűnüldözést vagy a terrorelhárítást szolgáló megoldások tipikusan olyanok, amelyeket minden ország igyekszik saját maga fejleszteni, mert igazából mindenki a saját munkájában bízik meg maximálisan ezen a területen – teszi hozzá Vágujhelyi Ferenc. Vagy ha mégis külső szakértelemre támaszkodik, akkor is rendelkezni kell olyan hazai tudásbázissal, amely segítségével fel lehet mérni, hogyan működik, mennyire megbízható az adott rendszer.

Természetesen ennél sokkal sokrétűbb lehet az MI felhasználása a közigazgatásban és az államigazgatásban. Az állampolgárokkal való kapcsolattartásban sokat segíthetnének például a chatbotok vagy virtuális asszisztensek: személyre és ügytípusra szabottan segíthetnek megtalálni a szükséges információkat, végigvezetni az illetőt a teljes folyamaton, említ egy (már korai fejlesztési fázisban lévő) lehetőséget Jakab Roland. A belső államigazgatási munkában is nagy szerepe lehetne a mesterséges intelligenciának. Az államigazgatás szereplőinek (és minden olyan szervezetnek, amely társadalmi feladatot lát el), minél jobban ismernie kellene az általa kiszolgált társadalmat, hogy aztán a tervezett döntések hatását a lehető legpontosabban modellezni tudja – hoz egy újabb példát Vágujhelyi Ferenc. Kiváló terület lenne erre mondjuk az adóigazgatás, ahol éppen reneszánszukat élik a szimulációs eljárások, de az egészségügyben is rengeteg adat gyűlt fel, amelynek elemzésével, jó modellek lefuttatásával megalapozott döntéseket lehetne hozni.

 

Ezzel együtt a Belügyminisztérium fontosnak tartja leszögezni, hogy csak az újítás miatt nem vezetnek be új technológiákat: kerülni kell az olyan innovációkat, amelyek nem térülnek meg, nem illeszkednek a szolgáltatási környezetbe vagy amelyek szolgáltatásaira nincs társadalmi igény. Szintén fontos kritérium az alkalmazott megoldások biztonsága, ezért a BM egy MI tanúsítási rendszer kidolgozását tartja szükségesnek.

Takarékos vezetés

A Trans-Sped több mint 200 saját kamionnal fuvaroz Európában, a járművek üzemanyag-fogyasztása pedig komoly hatással van a cég profitjára. A Dmlab által kifejlesztett alkalmazás valós időben visszajelzést ad a sofőröknek, hogy az aktuális körülményekhez (rakomány, forgalmi viszonyok, időjárás) képest mennyire vezet takarékosan. Egyúttal tanácsot is ad, hogy az adott útszakaszok hasonló körülmények között a legtakarékosabb sofőrök használnak-e tempomatot.

 

Adat és környezet

Van még tehát tennivaló a mesterséges intelligencia hazai fejlesztése terén. Ennek a munkának központi szereplője a tavaly az Innovációs és Technológiai Minisztérium által életre hívott, mára közel 180 tagszervezettel és mintegy 500 delegálttal rendelkező MI Koalíció. A szervezet egyik legfontosabb feladata a társadalom szereplőinek érzékenyítése, az MI-hez fűződő esetleges félelmek eloszlatása, a már létező megoldások megismertetése, mondja Jakab Roland. Kiemelt feladatának tartja a szervezet azt is, hogy összekapcsolja a hazai ökoszisztéma szereplőit és nyilvánosságot biztosítson a többé-kevésbé elszigetelten folyó erőfeszítéseknek. Így egy mindenki számára hasznos információs tér jön létre, ahol a fejlesztők könnyen egymásra találhatnak és kihasználhatják a szinergiákat, a potenciális ügyfelek pedig egyszerűbben felkutathatják a lehetséges megoldásokat és szállítókat.

A továbblépés szempontjából Jakab Roland kiemelt jelentőségűnek tartja, hogy megújuljon a nemzeti adatvagyonról szóló törvény. A nemzeti adatvagyon – benne statisztikai, oktatási, egészségügyi, térinformatikai és más típusú adatokkal – óriási értéket képvisel, amelynek felhasználása nagymértékben fellendíthetné a konkrét megoldások fejlesztését (például a modellek tanításában, tesztelésében). Ehhez viszont meg kellene határozni a kereteket, hogy az iparág szereplői szabályozott, jól ismert és mindenkire vonatkozó feltételek mellett férhessenek hozzá az adatvagyonhoz.

 

Vágujhelyi Ferenc két másik tényezővel egészíti ezt ki. Egyrészt, ahogy fogalmaz, „jól trágyázott termőföldet” kell kínálni a nagy cégeknek, vagyis olyan környezetet, amely kiváló táptalaja lehet az MI-kutatásoknak és fejlesztéseknek. Kiváló példa erre a ZalaZone tesztpálya, ahol az önvezető technológiák és megoldások kutatása, tesztelése valósulhat meg. Természetesen azt is el kell érni, hogy a nagyvállalatok ne csak az infrastruktúrát használják, hanem alakítsanak ki kölcsönösen gyümölcsöző kapcsolatot a hazai ökoszisztéma szereplőivel.

A másik tényező pedig az oktatás és a szakemberek képzése. Szükség van elméleti szakemberekre, kutatókra, de még nagyobb számban olyan mérnökökre, akik jártasak az adattudományokban. Ha lesznek ilyen szakemberek, az mindenképpen felkelti majd a nagy külföldi szereplők figyelmét is, és a hazai fejlesztést is felvirágoztatja.

Rovatok

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4964 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ADAPTO Solutions Kft.

A legkeresettebb cégek: